Gyakran idegeskedünk olyan dolgok miatt, amik szinte biztos, hogy soha nem fognak bekövetkezni. Ha az ég világon semmilyen gondunk sem lenne, akkor is találnánk valamit, amin rágódni lehet. Gyermekkoromban féltem a repüléstől, biztos voltam benne, hogy soha nem fogok gépre szállni. Mi volt az egyik legfőbb ok, hogy cseppet sem voltam ideges életem első repülésekor?

Idén tavasszal a munkahelyemen egy pénteki napon közölték velem, hogy kedden repülök a Föld másik felére Japánba. Nagyon örültem, nagyon vártam már az első utamat egy utasszállító fedélzetén. Meg sem fordult a fejemben, hogy bármi baj történhet.

Amit gyerekkoromban nem tudtam, az a statisztikai adat volt, vagyis az, hogy mennyi az esélye annak, hogy valaki repülőgépszerencsétlenségben hal meg. Az origo.hu egyik utazással kapcsolatos cikkében konkrét adat is szerepel, eszerint egy a kilencmillióhoz az esélye annak, hogy ilyen jellegű balesetben veszítsük az életünket. Ez 0,00001111%. Ez annyira megnyugtatott, hogy az utazás előtti este a National Geographic-on a Légikatasztrófák (Air Crash Investigation) sorozat egyik epizódját néztem a legnagyobb lelki nyugalom mellett.

Ez a módszer életünk legtöbb területén is működik, persze ahol lehet, hozzá kell tennünk a magunk részét is:

• Mi lesz, ha megbukom az érettségin? (Hányan buknak meg, talán százból, kétszázból egy? Az az egy miért bukott meg? Valószínűleg nem foglalkozott vele annyit, amennyit kellett volna. Te évközben is tanulgattál viszonylag szorgalmasan. Át fogsz menni.)
• Mi van, ha súlyos autóbaleset ér? (Tudom, hogy autót vezetni nagy felelősség, mások helyett is figyelek, nem vezetek úgy, mint egy őrült. Ha mindig éber és óvatos vagyok, még ha baleset is ér, el fogom tudni kerülni a legrosszabbat.)
• Mi van, ha súlyos beteg leszek? (Törődöm az egészségemmel, sportolgatok, amikor időm engedi, nincsenek káros szenvedélyeim, ésszerűen táplálkozom, nem tartozom a legveszélyeztetettebb csoportba. Bár a súlyos betegségek idősebb korban nem mutatnak valami fényes statisztikát, de az mindenkire vonatkozik, az egészségesen élők statisztikája sokkal jobb számokat mutat.)
• Mi van, ha megtámadnak és kirabolnak? (Késő este nem mászkálok egyedül a kihalt sikátorokban, nem lakom veszélyes környéken, nem sok esélye van, hogy baj érjen.)

Persze az élet általában nem fenékig tejfel, és katasztrófák előfordulnak, előfordulhatnak akár veled is. De akkor sem élhetsz úgy, hogy folyamatosan ezen rágódsz! Mielőtt idegeskedni kezdenél valamin, mindig gondold át a statisztikát!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.